ŐK NÉGYEN  /plusz egy fő/           JIMMY PATRICK PAGE, született Hestonban /Middlesex/, l944. I.9. Gitáros, szerző, producer, zenekarvezető. Fekete hajú, kerek arcú, macskaszemű, időnként szakállt visel. A három nagy angol gitárhős egyike.    "Kaptam egy öreg spanyolgitárt, kezdetben egyáltalán nem érdekelt. Aztán hallottam néhány lemezt. A legnagyobb hatással Elvis Bab's Let Play House-ja volt rám. Az akusztikus-basszus-elektromos gitár hármasából és az énekből annyi energia áradt, hogy rögtön beleéltem magamat a zenébe.   Az iskolában minden nap elkobozták a gitáromat és csak délután 4-kor adták vissza. Gitározni nem taniítottak.    A Crusaders együttesben kezdtem el zenélni. Megszoktam, hogy a klubokban, amint befejeztük, jött egy gondnok és üvölteni kezdett: Ha tíz percen belül nem takarodtok, bezárlak benneteket. Furgonokban aludtunk bejártuk az országot, a színpadon gyakran úgy hidaltam játék közben, hogy a fejem a padlót érte. Azt sem bántuk, hogy rendszeresen lerobbantunk az autósztrádán. Nagyszerű volt az egész. Aztán összeszedtem egy nyirokmirigy-gyulladást és kis híján idegösszeomlást kaptam a fáradságtól. Alig néhány hónapja játszottam a bandával és máris arra kellett gondolnom, hogy abba kell hagynom.   Szabadidőmben rengeteget festettem, rajzoltam. Arra gondoltam, hogy művészeti főiskolára megyek. El is kezdtem, de közben azért folytattam a kontárkodást a gitárommal, még a Marquee-ben is játszottam egy szünetzenekarban. Itt együtt nőttek fel a bandák és mindenki akart valami újat nyújtani a forró légkörben.   Őszintén szerettem volna festő lenni, de hamarosan konfliktusba került egymással a festészet és a zene. Egy este valaki odajött hozzám és megkérdezte, hogy akarok-e gitározni egy lemezen. Nem emlékszem, ki volt. A dal semmiség volt, kisebb sláger lett. De ennek eredményeképpen kaptam további sessionajánlatokat. Egy idő után már hetente 4-5 felvételem is akadt. A munka elárasztott, mert nagyon kevés fiatal gitáros vállalkozott sessionre. Mindent elvállaltam, mert az lebegett előttem, hogy ha festő leszek, lehet, hogy egész életemben éhezni fogok.   Ez a munka végül idegölővé vált. Gyakran úgy éreztem magamat, mint egy számítógép, amelynek semmi köze a művészethez."    /Page apja egy gyár menedzsere volt, anyja asszisztensnő. Kabaláinak egyike egy türkizkövekkel díszített ezüst indián karkötő, több, mint százéves darab, amit a bathi fesztiválon kapott egy Sunshine nevű indián lánytól. Számos szecessziós emléke van, szereti a preraffaelitákat, és a gótikus építményeket. Megvette Aliester Crowley és Richard Harris házát, ez utóbbinak velencei sílusu a mennyezete. Vágyálma, hogy a Közel-Keletre zarándokoljon. Óriási lemezgyűjteménye van és nagy mennyiségben gyűjti a rocksajtót. A Sun Records teljes katalógusának birtokosa. Fél a repülőtől, amióta egyszer látta, hogy üzemanyag folyik a szárnyakból./                                                                                                             ROBERT ANTHONY PLANT,    l948. VIII. 2o-án született Kidderminsterben, Bromwich mellett. Énekes, szájharmoniás, szövegíró, első számú rock-szexszimbólum. Haja aranyszőke, hosszan a vállára hullik.   "Tizenhárom és fél éves koromban megkedveltem a lányokat és igyekeztem minél jobban tetszeni nekik. Először is megnövesztettem a hajamat. Miután a fürtjeim a fülem alá értek, már csak válogatnom kellett. Az iskolát a következő évekre elkerültem és a legfőbb vágyam az volt, hogy popzenekarokhoz csatlakozzam.  Így ismertem meg Terry Fostert. Fantasztikusa játszott nyolchúros gitárján, úgy, mint  Big Joe Williams. Iszonyú pasas volt, de hatalmas fehér blueszenész. Tizenöt voltam, és teljesen a hatása alá kerültem. Azt hiszem, ő volt az, aki igazán zenésszé tett.   Lejártam a Seven  Stars bluesklubba, Stourbridge-be és előadtuk a  Go My Mojo Working-et. Idejárt Chris Wood is, és gyakran játszottunk együtt Andy Sylvesterrel és Stan Webb-bel is. Zenekarunk a Delta Blues Band volt. A helyi folkklubokban léptünk fel kezdetleges bluesdalokkal.  Családom azt szerette volna, hogy hites könyvelő legyek, el is kezdtem gyakornokoskodni, de aztán néhány hét után egy életre elegem lett a könyvelésből. Rövid időre visszamentem az iskolába, héhány jelesért. l6 évesen elhagytam otthonomat és elkezdődött valódi zenei neveltetésem: zenekarról zenekarra jártam, közben elmélyítettem bluesbeli ismereteimet, és hallgattam sok más fajsúlyos zenét is.   Mivel Birmingham közelében éltem, sok jamaicai haverom lett. Megtanultam Darrel Banks, Otis Clay, Little Milton számait. Tárt karokkal fogadtak bennünket, bár dobosunk időnként lelassult, a gitárosunk képtelen volt kétszer ugyanúgy eljátszani valamit. A menedzser egy szép napon közölte velem, hogy fogalmam sincs az éneklésről...   Az új zenekar - a Band Of joy - festett arccal lépett színpadra. Egy darabig ez ment, de aztán abbahagytuk, mert halálra rémisztettük a közönséget. Kövér basszusgitárosunk kaftánban rohant be, én sátáni kacajjal köszöntöttem.   Fantasztikus gitárosunk volt, jó basszusgitárosunk és Bonzo Bonham lett a dobosunk. Egy idő után heti két bulit játszhattunk. Hogy idáig kitartottam, abban nagy szerepe volt feleségemnek. Általában 6o-75 fontot kaptunk esténként. De csak nem sikerült kiugrani. Bonzo el isment tőlünk.    Egy ideig útmunkásként dolgoztam. Én fektettem le az aszfalt felét a West Bromwich-i  High Streeten. Silány órabért kaptam, meg erős bicepszeket. Az útmunkások csak popénekesnek csúfoltak.    A nagy blueszenészek közül Robert Johnson és Bukka White hatott rám a legjobban. Bukka nazális hangja, egyes hangfekvései hasonlítottak az én hangomhoz. Megszereztem egy Buffalo Springfield-albumot. Azt gondoltam, ez kell a közönségnek. Aztán meghallgattam az első Moby Grape-albumot, és az szinte kiütott. Attól kezdve már képtelen voltam régi bluest hallgatni."    /Haját hetente háromszor mossa és kandalló mellett szárítja. Egy időben szakállt hordott, és vikingnek tűnt. Kedvenc könyve Tolkien: A gyűrűk ura, ennek alapján rendezte be farmját is. Van egy motorja és egy Range Roverje. Farmjának csúcsa egy szikla, amely olyan, mint egy trón. Szereti, ha a közönség felengedett, de gyűlöli az erőszakot. Szívesen focizik, a Flakeshall Vashers amatőrcsapatban játszik, száma a 8-as. Több jótékonysági meccsen is szerepelt. Kedvenc lovát, Strollert, odaajándékozta l2 évvel fialabb húgának Allisonnak. Anyja gyűjti a Zep-sajtót . Híressé vált birminghami akcentusa, de a  Wolverhampton Wanderers törzsszurkolója. Feleségét Maureennak hívják, két gyermekük született: Karac Pendragon és Carmen Jane. Karac l977-ben- állítólag fehérvérüségben - váratlanul meghalt./                        JOHN  HENRY BONHAM,   akit Bonzónak neveztek. Született l948.május 3l-én, - meghalt l98o. szeptember 25-én. Bromwichban született, dobos volt, aki néha tenyérrel is ütötte a dobjait. Magas, fekete hajú, fekete bajszos, a zenekar legbolondabb tagja, aki a dobok verését éppolyan túlzásba vitte, mint az életben minden mást.   "Ötéves korom óta dobos akartam lenni. Először sótartón doboltam, aztán kávéfőzőn, amelyre egy huzalt szereltem, hogy olyan hangja legyen, mint egy pergődobnak. Nem kíméltem anyám fazekait sem. Aztán, amikor tízéves lettem, anyám vett nekem egy pergődobot.  Apámtól tizenöt és fél éves koromban kaptam az első teljes szerelést. Valami özönvíz előtti vacak volt, csaknem az egészet rozsda marta. De ettől kezdve csak ez érdekelt. Amint otthagytam az iskolát, elhatároztam, hogy dobosként fogom a kenyeremet keresni. A Terry Webb és a Spiders együttesben bársonyberakásos bíbor zakóban léptünk fel. Az énekesünk arany lamékabátot viselt. Valamennyien pomádéztuk a hajunkat és csíkos nyakkendőt hordtunk.   Beszálltam apám építkezési vállalatába és ez tetszett nekem. De igazán csak a dobolás ment jól és elhatároztam, hogy három-négy évig mindenképpen próbálkozom. Ha a dolgok nem mennek, még mindig visszamehetek építkezési vállalkozónak.   Volt egy zenekarom Nicy Jamesszel. Mindenféle stílusban tudott énekelni, de nem tudott saját zenét írni. Birminghamben körbejártunk szinte minden klubot, tánctermet, még a bingotermeket is. Annyira szerettem játszani, hogy amikor kiléptem az iskolából, hajlandó voltam egy fillér nélkül is zenélni.  Amikor elvettem Patet feleségül, megígértem neki, hogy felhagyok a dobolással. De valahányszor hazamentem este, azonnal leültem a dobokhoz. Nyomorultul éreztem magamat, ha nem tettem." /Apja eredetileg ács volt.  Bonzo l7 éves korában nősült meg, egy fia van Jason, és egy lánya Zoe. Jason már hatéves korában iskolában dobolt. Bonzo imádta a sört, a vodkát, de nem szerette a szállodákat. Birminghamben volt egy lemezboltja. Egy l923-as Ford T, egy 54-es kétajtós Ford, és egy 67-es Corvette gépkocsi tulajdonosa volt. Vett magának egy farmot is Worchestershire-be. Szívesen hordott kalapot - néha színpadon úgy öltözött, mint a Mechanikus narancs főszereplői - és színes hajpántokat./                                                                JOHN PAUL JONES,   eredeti nevén John Baldwin, l946. január 3-án született Sidcupban. Basszusgitáros, orgonista, zongorista, szintetizátorjátékos, hangszerelő. A zenekar legkisebb és legcsendesebb tagja, vörös hajú.    "Az első lemez, amely igazán a basszusgitár felé irányított, Phil Upchurch You Can't Sit Dow címü dala volt. Hihetelen basszusszóló volt benne.  Basszusgitárosként nem sokan hatottak rám, mert csak a 6o-as évek második felében lehetett először igazán kihallani a basszust a lemezekből. Főleg jazzbőgősöktől tanultam: Charles Mingustól, Ray Browntól. Egy ideig próbálkoztam jazzorgonával is, de aztán nem bírtam elviselni a művelőit és inkább visszatértem a rock and rollhoz.   Felfedeztem, hogy a hangszerelés, a hangmérnöi munka sokkal jobb, mintha valaki csak ott van és azt csinálja, amit mondanak neki. Részt vettem néhány sessionön Donovannal. Az első közös munkánk a Sunshine Superman volt. Basszusgitárosként kerültem oda, végül én csináltam meg a zenei rendezést."   /Jones apja zongorista, zenekarvezető volt. Anyja énekesnő, táncosnő. l4 évesen az elthami templomban játszott orgonán. Olyan híres lemezen játszott sessionzenészként, mint a THEIR SATANIC MAJESTIES REQUEST. Feleségét Maureennak hívják, három lánya van. Szabadidejébe könyvtárát gyarapítja, fotózik, bámulja az éjszakai eget, és egyszer szeretne lefényképezni egy utót. Szivesen sakkozik is./                                                                    PETER GRANT, az ötödik Zep, a siker atyja.  Ólomsúlyú, aki nem szerette, ha súlya és nadrágmérete után érdeklődtek. A menedzsert muzsikusai  "botfülünek" hívták, ő pedig "szerencsétlenségnek" a bandát. Ennek ellenére kapcsolatuk több mint gyümölcsőző volt.  "Nagyon rossz nevelést kaptam- ebben közrejátszott a háború alatti evakuáció, és a körülményeim. Nem emékszem apámra, de csodálatos anyám volt. Tizenhárom éves koromban felvettek díszletmunkásnak a londoni Empire Croydon színházba. Próbáltam dolgozni egy fémlemezgyárban öt hétig. Kaptam állást a Reternél, fotókat hordtam szét a Fleet Streeten. Alkalmaztak pincérként is. Bevonultam katonának, egy náyron táborban dolgoztam, majd müsorfelelős lettem egy jerseybeli szállodában. Londonban, a Sohóban egy kávéházban kaptam állást. Mickie Most pincér volt, én pedig ajtónálló. Minden este tíz shilinget és egy tál ételt kaptunk. Voltam ajtónálló a Murray"s Cabernet Clubban, és ezt nagyon élveztem, mert én voltam az egyetlen férfi a színpad körül negyven lánnyal.  l8 hónapig birkóztam is, mert kellett a pénz, aztán színész lettem. Robert Morley duplőre lettem, kisebb szerepeket játszottam. Még a nagy kasszasikert aratott Navarone ágyúiben is szerepeltem, de járjöttem, hogy a film nem az én világom. Túl korán kellett kelni, folyton rohanni.  Meghívtak, hogy legyek több korai amerikai rocksztár turnémenedzsere. Igy kerültem kapcsolatba Gene Vincenttel, Little Richarddal, Jerry Lee Lewisszal. Eztuán kezdtem igazán menedzseléssel foglalkozni, és ebben nagyobb szerepe volt a szerencsének, mint bármi másnak. Meghallgattam például egy zenekart Newcastle-ben, amelynek neve Alan Price R and B Combo volt. Később belőlük lett az Animals.  Azt hiszem, segített nekem, hogy oly sok mindent csináltam életembe. Egy biztosítási ügynök, vagy egy fogorvos soha nem ébredhet fel ugy, hogy -hát akkor most zenekarokat fogok menedzselni-. Előbb körül kell járni a showbususiness minden oldalát."