A táncparketten lejtő hosztesszek üveges tekintetéről meg tudtam állapítani, hogy a alegtöbbjük nem figyel oda. Én komolyan mondom, megpróbáltam. Frank Sinatra egyre csak fújta, míg a férfiak álmodoztak...."A szerelem csak egy táncnyira volt, egy forró pillantásnyira...." Egy csomó távoli, idegen országból származó férfi járt a Dancelandbe, hogy álmaik amerikai lányára bukkalnjanak, de még akkor is felmásztak azokon a mocskos lépcsőkön, mikor már tudták, hogy ez sohasem fog bekövetkezni. Pontosan tudtam, hogy bebeszélik maguknak, hogy igazi randevún vannak, és ettől megőrültem. A törzsvendégek uralták a tánctermet, és nekem is volt egy pár sajátom, Jackson, egy fiatal fülöp-szigeti volt, aki heti kétszer egy órára járt oda miattam. Szívesen töltött volna velem több időt is, de arra spórolt, hogy a mamáját áthozza a Fülöp-szigetekről. Ritkán akart táncolni, inkább a kezemet fogta és egy órás folytatásokban elmesélte nekem az egész életét. Egyik este, mikor épp Jimmy Page-ről álmodoztam, egyszer csak befutott Jackson alaposan kirittyentve. Miután megváltotta a szokásos adag jegyét, sugárzó arccal átnyújtott nekem egy dobozkát. Benne egy ici-pici gyémánttal dekorált eljegyzési gyűrű volt. Elmondta, hogy felhívta a mamáját, hogy elújságolja neki eljegyzési szándékát, én meg mozdulatlan transzban ültem, mert aznap este, mikor elindulni készültem otthonról, Jimmy felhívott Pangbourne-ből. Most meg abban a lehetetlen helyzetben találtam magam, hogy meg kellett mondjam egy idegennek, hogy nem lehetek a menyasszonya. Jackson megpróbálta méltósággal elviselni a dolgot, megragadta pamutbársonnyal bevont dobozkáját, sarkon fordult és lesietett azon az undorító lépcsőn. Szánalmas volt. Jimmy azért hívott, hogy megkérjen, hajtsak fel neki bármilyen Aleister Crowley irományt, ami esetleg valamelyik hollywoodi antikvárium mélyén lappang, én meg ez a szerelem jelének vettem. A helyzet, persze, valójában az volt, hogy pontosan tudta, a föld alól is előkerítek neki valami rémséget és elküldöm Angliába. Én akkor mit sem tudtam erről, de Jimmy akkoriban éppen Mr. Crowley skóciai hagyatékának a megvásárlásán váradozott. Még a köpenyét is valahogy megszerezte, és lelki szemeim előtt láttam, amint fehér bőrét fenséges sötétségbe burkolja, és egy kicsit aggódtam, nehogy elhatalmasodjon rajta ez az ördögi hangulat. Végigjártam a Hollywood Boulevard-t és találtam egy igazi csemegét: egy gépelt kéziratot, melynek margóján Al saját kezűleg írott jegyzetei virítottak. Jimmy küldött ezerhétszáz dollárt, én meg feladtam ezt a kincset a tengeren túlra, és vérzett a szívem, hogy nem mehetek én is vele. December 22-én kaptam egy összetéveszthetetlenül Angliából származó csomagot, mely az ő kézírásával volt megcímezve. Egy darabig csak meredtem bámúltam, aztán gyengédewn lefejtettem róla a ragasztószalagot, meg a spárgát, melyet az ő keze érintett, és egyszeriben ott feküdt előttem egy dobozka, mely sokkal jelentőségteljesebb volt, mint az, amellyel szegény Jackson akart meglepni. "Az én drága Pamelámnak szerelmem jeléül karácsonyra, Jimmy". A dobozka egy páratlan arany nyakláncot rejtett. A széttárt szárnyú, antik, türkiz főnix láttán, mely egy hatalmas, káprázatos gyöngyöt tartott a csőrében, felüvöltöttem fájdalmamban és gyönyörűségemben. ANNYIRA kívántam Jimmyt. Újra feléledt bennem a remény, az andrenalin hirtelen dolgozni kezdett bennem, és rémes állásom ellenére, tudtam, hogy ez a karácsony csodálatos lesz.                                                ___________________________________________________December 22.....Annyit gondolok Jimmyre, és olyan melegen. A nap újra felragyog bennem, ha valaki megemlíti a nevét....Noel Redding felhívott, szegény kicsi embernek ideg-összeroppanása volt, mindig  nyomorultul érzi magát, születése szent napján. Szomorú, de azért az jó, hogy nem fogok vele találkozni. Senkit se akarok látni, míg az én gyönyörű Jamesemet újra meg nem érinthetem.....Kedvesen gondolj rám Jimmy, mikor fekete hajad vadul kígyózik fehér álompárnádon.                                                                December 25....Csodás napot töltöttem szeretett szüleimmel. Tegnap este Apu jó korán értem jött a Dancelandbe. A pénz az pénz, de azért ami sok az sok! Állandóan Jimmy főnixét bámulom, azt remélve, hogy ezen a szent napon felhív és hallhatom lágy, édes hangját.