11....Teljesen kiborultam attól, hogy képes voltam tönkretenni azt, ami a legjobb volt az életemben. Éppen I Chinget vetettem, mikor felhívott, és azt mondta, hogy felejtsük el ez az egész napot, és hogy azzal úgysem fogjuk megoldani a problémáinkat, ha elhagyjuk egymást. Egy pár másodpercig azt hittem bedilizek attól, hogy ilyen rövid időn belül ennyiféle érzelmegt kell feldolgoznom. Az I Ching azt mondta: "Újra egyesülés, két lélek elválik, de harmóniában újra visszatérnek egymáshoz."                                                 ________________________________________________Donnie visszafogadott a karjai közé, de attól kezdve ő irányította a kapcsolatunkat.

Donnie három napig nem hívott fel, ami elég rossz időzítés volt, mert pont ezalatt lépett fel a Who a városban, és Keith Moon úgy robbant be az életembe, mint egy káprázatos tüzijáték, osztatlan figyelmet követelve magának. Elmentem a Who bulira, ami után hazakísért és huncutul vigyorogva lehányta magáról bársony Granny's öltönyét, majd belevetette magát az ágyamba. A szex eredetileg nem volt betervezve ebbe a találkába,, de itam is, meg narkóztam is, úgyhogy elégé négyzetre emelt állapotban voltam.

HÉTFŐ VOLT MIKOR MEGISMERKEDTÜNK ÉS ELÁLLT A SZÍVVERÉSEM                                                                Mercy állandóan valami gyönyörű szinészről regélt nekem, aki pont Chuck mellett lakott, és Moon hatalmas születésnapi bulija után, ahol megszerveztem a játékokat, felszolgáltam a tortát meg a fagylaltot, kiosztottam a zsúrkellékeket és majd megőrültem, Gail adott kétórányi kimenőt, hogy a Hollywood Boulevardon megnézhessem az első (és utolsó) rock and roll westernt, melynek címe Zacharia volt.

Ha éppen valamelyik kedvenc bandám lépett fel a városban, Gail velem is engedékeny volt, és kiutalt némi jól megérdemelt bulizó kimenőt.  Magamra kaptam valami dögös cuccot és elszambáztam a Hyatt House-ba, hogy meglátogassam a heavy metál királyát, a Led Zeppelint. El akartam menni a koncertre, de én már évek óta nem álltam sorba rockkoncertjegyért. egy pár percig beszéltem Jimmyvel, csak úgy a régi szép idők kedvéért, aztán egyenesen Robert szobájába mentem, egy addig jól palástolt, titkos vágyamat felélesztve, és befészkeltem magam aranyló fürtjei közé, míg el nem kellett indulniuk a Forumba.

Július 18. ... A várakozásoknak megfelelően, Howie-val istenit szeretkeztünk tegnap este, az egész olyan gyengéd volt, de tényleg. Éppen válófélben vannak az asszonnyal, aki pont a legjobbkor telefonált, és belezokogott a kagylóba, hogy: "Beszélni akarok a FÉRJEMMEL." Lehangoló volt. Howie azt mondja, minél jobban utál engem a csak, ő annál jobban szeret.         Augusztus 1. ...Howie-val most már egymás után három éjszakát töltöttünk együtt. Gail kimenőt adott tegnap estére,, és elmentem a lakására.

Minthogy a GTO-nek végképp befellegzett, muszáj volt valami munkát keresnem, hogy önállóan lakhassak. Mindig is hittem abban, hogy egy szép napon világhíres leszek, és a piti melóim általában halálra untattak. Felkerestem Nudie-t, a híres brooklyni rodeószabót, aki munkát ajánlott a boltjában, ahol világklasszis cowboyszerkóit egy nagyon előkelő, válogatott vevőkörnek kínálgathattam. Odavoltam az örömtől, és legjobb vadnyugati szerelésemben álltam munkába. Jókora türkizköves övcsatokat adtam el Slim Pickensnek és hasonlóknak, mígnem szétpattant a buborék, és Nudie felesége, Bobbie kirúgott.

Február 8. ... Rengeteg izgulás után, megcsináltam az első jelenetemet, és Ringo azt mondta, hogy FANTASZTIKUS volt! Elsírtam magam, hogy így megvalósult az egyik legnagyobb tini álmom. MZ azt mondta, hogy tökéletes volt, és kezet csókolt. Keith szerint biztos felajánlanak majd nekem egy csomó szerepet, mert hihetetlenül jó a mimikám. Mr. Moon egyébként eléggé rámhajtott, és meghívott, hogy látogassam meg, mikor vége lesz a forgatásnak. A szobájában meghallgattam az új "Who" lemezanyagát...kitűnő.

15. ...Levegőben....Kábultan és zavartan, hatezer méter magasságban írom ezeket. Tony azt mondta, szeretné, ha vele lennék, mikor "a saját lábára áll". Nem lehet ezt száraz szemmel kibírni. Én meg itt utazom valaki máshoz. Mikor elbúcsúztunk, olyan volt, mintha leszakították volna egy testrészemet, a karomat, vagy valamit. Búcsúzóul azt mondta: "Mindig szeretni foglak."                                                             __            -------------------------------------------------------------------Mikor megláttam a drága Sandyt a repülőtéren, rögtön tudtam, hogy az az érzelemáradat, ami feltört bennem, Tony felé irányult.

A Fairies társaságában, Reneével egész Angliában elénekeltük az "Angel Baby"-t, és megízlelhettem azt a finom kis dicsőséget, amire olyan nagyon áhítoztam. Ránéztem Sandyre, aki imádattal nézett vissza rám, miközben azt énekeltem, hogy: "Mennyei érzés itt lenni veled, olyan vagy mint egy angyal, ez túl jó, hogy igaz legyen..." Ő tényleg már-már jó volt, és én is az volam. Akartam, hogy hű legyek, és akartam, hogy örökkön-örökké Sandyval éljek.                                                   Őrületesen belém volt zuhanva, szinte együtt lélegzett velem, figyelte minden mozdulatomat, mintha valami csoda történt volna.

25. ... A Szent Péter-bazilika elég elképesztő. A katolikus egyház olyan elsöprően erős Olaszországban, az emerek mintha agymosásban részesültek volna. Biztos vagyok benne, hogy Jézust jobban elszomorítja a Pápa (aki egy nagy pénzhajhász lehet), mint egy öreg alkoholista az utcán. Lehet, hogy ez istenkáromlás, de így gondolom. 5oo lírát kérnek azért, hogy megnézhesd a Sixtusi kápolnát. Michelangelo bizonyára forog a sírjában.                                                                           ________________________________________________Ettem wiener schitzelt Salzburgban, Bécsben pedig bársonyos füvön hegverésztem és Strauss-keringőket hallgattam, melyeket épp az orrom előtt játszott egy tisztességben megűszült, öreg zsenikből álló zenekar.

Június 24. ....Mióta tegnap este beszéltem Mickkel, olyan furcsa érzéseim vannak. Marty nem bánik velem rendesen, és Mick most hívott megint a stúdióból, és azt akarja, hogy odamenjek. Nagyon furcsán viselkedik, kérdezősködik Martyról, hebeg-habog. Mikor elmondtam neki, hogy nem jövünk ki valami jól, azt mondta: "Akkor jó.", és megbeszéltük, hogy holnap találkozunk. Ha nem lennék ennyire szerelmes ebbe a hülye Martyba, Isten tudja, mi történhetne! Az élet megint csak igen érdekes, bár MINDIG  is annak kéne lennie, és mindig is az LESZ, mert csak rajtam múlik!    Június 25.

23. ... Végre találkoztam Mr. Jaggerrel, mepróbálom leirni, milyen fantasztikus volt! Átrohantam a Granny'sbe, mikor Gene leadta a drótot, és mikor meglátott eldobta az összes csomagját és magához ölelt. Mindent tudni akart, hogy miért, hogyan is ki maitt vagyok ott!!! Miután kifizette az öltönyét, elmentünk sétálni. Előreküldte a sorfőrjét, mi meg a folyó partján sétáltunk a lakása felé... végig úgy mentünk, hogy átkarolt és azt mondta, úgy örül, hogy lát, és hogy milyen jó, hogy egymásba botlottunk.

A DIVAT LELKES KÖVETŐJE                                             Valamilyen tévedés folytán, végig első osztályon utaztam, vígan pezsgőzve és homárfarkat szopogatva. Ezt rendkívűl biztató jelnek vettem a továbbiakra nézve. Megismerkedtem egy  Jimmy Webb nevű, káprázatos külsejű dalszövegíróval, aki történetesen éppen mellettem ült, és akivel a hosszú út alatt egész jól összehaverkodtunk. Meg akart nekem mutatni egy igazi vidéki angol kastélyt, amit szándékában állt venni, megérkezésünk után pedig büszkén végigvonult velem a repülőtéren semmibe véve a vámvizsgálatot, és egyenesen egy odakint várakozó limuzinhoz kísért, mely dugig volt az ő gyönyörű angol barátaival.

Április 27. ...Nos, barátocskáim, két hét múlva indulok Londonba. Két hetem lesz az ott-tartózkodásra, mielőtt találkoznom kell a többiekkel New Yorkban a turnén. Na. Hát ez van. 15o dollárt kapunk egy hétre, plusz három havi költőpénz, aztán meg...a jó ég tudja.                                  ____________________________________________________Mielőtt elindultam, szerettem volna még találkozni a szépséges Berverlyvel. Időnként beszéltünk telefonon, de ő mindig tettenetesen életunt volt, úgyhogy csak ritkán jöttünk össze.

Meglehetősen különböző világokban fordulok elő. Elég hamar rájöttem, hogy Marty imád kefélni, szinte létszükséglete volt, és én erre kevésnek bizonyultam. Sajnos, mire ez kiderült (megdugta a szomszédnőme, aki utána részletesen tájékoztatott a dologról), már nagyon belew voltam esve.     "Kicsikém"-nek szólított, fogdosta a mellemet a piacon, szemérmetlen, szókimondó és nagyszájú volt, Hollywood-szerte fitogtatta New York-i akcentusát. Büszke volt a temperamentumára, szexuális hőstetteire, meg arra, hogy addig tudta ontani magából a káromkodásokat, míg csak bírta szusszal.

A GTO-lemez nem került fel a slágerlistára, de a trés, trés avantgárd rádióállomások állandó műsoron tartották, és úgy nézett ki, hogy Európában is meg fog jelenni, úgyhogy mi lányok megint összeröggentünk, és összehoztunk egy új müsort, amit bemutattunk Mr.Zappának. Nagyon lelkes volt, de nem beszéltünk meg semmit a jövőre nézve, én viszont égtem a vágytól, hogy ismét debütáljunk. Miss Christine Todd Rundgrennel járt, aki azt javasolta, hogy turnézzunk Európában Runt nevű együttesével, de az csak nyáron lett volna, és nem tudtam, hogy addig kibírom-e.

Michele meg én elmentünk a Joh Phillipsbe "frozen noses" koncertre, rengeteg gyönyörű ember és bizarrság. Egész disznókat ettek (szegények). Álmosodom... Szerelem, és örömteli karácsonyi gondolatok és kívánságok....Hála Neked, édes Jézusom. Pamela.                                                     ___________________________________________________Továbbb vonszoltam magam a táncparketten egyik komplett őrülttel a másik után.

A táncparketten lejtő hosztesszek üveges tekintetéről meg tudtam állapítani, hogy a alegtöbbjük nem figyel oda. Én komolyan mondom, megpróbáltam. Frank Sinatra egyre csak fújta, míg a férfiak álmodoztak...."A szerelem csak egy táncnyira volt, egy forró pillantásnyira...." Egy csomó távoli, idegen országból származó férfi járt a Dancelandbe, hogy álmaik amerikai lányára bukkalnjanak, de még akkor is felmásztak azokon a mocskos lépcsőkön, mikor már tudták, hogy ez sohasem fog bekövetkezni.

Nem túl jó érzéssel olvasom a könyvet. De ha már belekezdtem, úgy érzem - illik  folytatni, nem hagyhatom félbe.  Már olvastam arról, hogy Pam mintegy bosszúból irta e könyvét, mivel várakozásával ellentétben Jimmy Page nem vette feleségül, de a férfiak a k...-at általában nem nagyon szokták feleségül venni. Igazság szerint nem túl sok megbecsülést kapott a hires barátaitól, úgy  vélem. Viszont az kétségtelen, hogy a mai napig jól megél abból, hogy emlékeit a rocksztárokról megirja, illetve show-műsorokban elmeséli.

Felültem egy gépre, mint egy szánalmas, megvert kiskutgya, kötéletes,fénylő mosolyomat a szájkifestő ecsettel pingáltam az arcomra, vadul kalapáló szyvemtől szinte megsüketültem, de nem volt mese, látnom kellett ezt az embert.  Jimmy nagy felhajtást csapott, mikor meglátott, úgy tett, mint aki oda van a boldogságtól, de az a "valami", amiről mindenki énekelni szokott, nem volt velünk a szobában. Szinte fájdalmasan mélyeket lélegeztem, abban a reményben, hogy újra beszippanthatom azt az édes illatot, amit annak idején a Szentimentál Hyatt House ropogós, fehér lepedői közt éreztem, ő meg csak titokzatosan somolygott és a tincseit babrálta.

Az ám a jó, jó, jó                                                              Szép lassan, a hófehér tapétával borított falra másztam, míg arra vártam, hogy befusson tengerentúli hercegem távolsági hívása, ám babakék telefonkészülékem gúnyosan hallgatott, és csak akkor volt hajlandó megcsörrenni, ha valami helybéli bunkónak cseveghetnékje támadt, vagy egy szerencsétlen balek rendelni akart valamelyik cowboykreációmból.

 18.....9.4o-kor Jimmy édes szavakkal ébresztett, mondván, hogy el sem tudom képzelni mennyire hiányzom neki és hogy felvitt lányokat a szállodaszobájába, de aztán olyan undor fogta el, hogy kirúgta őket. Azt mondta, hogy borzasztóan szenved nélkülem, és hogy értem fog küldeni úgy 25-ike táján, mert akkor lesz öt szabadnapja. Sokkos állapotban vagyok.                                                                              Augusztus 2o.....Hol vagy James Patrick, hol vagy?

4.......Most ébresztett a drága Jimmy. Houstonból hívott, és azt mondta, holnap este kilenc után tíz perccel hívni fog, és hogy "Jaj, már azt hittem, elvesztettelek, mikor tegnap nem vetted fel a telefont." Az arca olyan új, olyan ÚJ, minden valószerűtlennek tűnik: valami új dolog kerített hatalmába. A Chris miatti gyötrődésnek vége, most annyira jól érzem magam, olyan lebegő várakozás vanbennem, finom, finom, finom. Itt ülök, miközben a testem apró kis rügyektől duzzadozik, s mindegyik tele van puha, őrült, hangos, lágy, üvöltő, csodás, furcsa, örömteli dolgokkal, szétrobannak bennem és elárasztják a szívemet.

Junius 26......meg is jelent teljesen elemelt állapotban. Körülnézett, aztán egyenesen a zongorához ment. "Egész éjjel tudnék énekelni neked, Miss Pamela...", és pontosan ezt tette, három órán keresztül árasztva magából a szépséget, ragyogást, szeretetet és tehetséget.                  Annyi ihlettel és ámulattal tud eltölteni, teljesen el vagyok telve tőle. Már pusztán annak is örülök, hogy tudom, hogy létezik. Senki sem értékelte még olyan nagyra amit csináltam, mint GP, borzasztóan odavolt az ingért.

Fogtam a country hegedűmeg, és Hollywood alantas kísértéseit  a Led Zeppelin sleppjére és Noel Redding váltakozó partnereire hagytam. Dél felé, azaz Lovingspoon, Kentucky felé stoppoltam, ahol Mildred néném és Edwin bácsikám éltek az Úr kegyelmében. Lábamat a Tó patakba lógatva szerettem volna a fejemben lévő zűrzavart rendezni, ezenkívűl egy igazi, öreg, déli hegedűsre vadásztam, aki megtanítana a "Jézus, a mi igazi barátunk"-ra.                      ____________________________________________________Május 8.....Reggel 9 óra...Kaptam egy stoppot, és most itt ülök "Butussal", a sofőr enyhén retardált feleségével, valamint kisfiúkkal, Billyvel, aki idáig még nem sem moccant és egyetlen szót sem szól.

SZERETEM UTOLSÓ CSEPPJÉIG                                            Fogalmam sem volt, hogy milyen hamar fogok és tényleg sírni, s nem a boldogságtól, amiről olyan nyálasan áradoztam. Vele töltöttem az éjszakát, és vadul dtam át magam új nőies vágyaimnak, szerelmes szavakat suttogva a fülébe. Reggel, mikor jéghidegen és hallgatagon mint egy szikla magáévá tett, rá kellett jönnöm, hogy nem akarja, hogy én legyek az új felesége, sőt még azt sem akarja, hogy én legyek az új barátnője és kiporszívózzam a szőnyegét, vagy megfőzzel neki a csirkét!

1969 szexis új évét, addig még sosem látott barátnőmmel, a chicagói Gipszöntő Cynthiával szerettem volna megünnepelni. Fogalmam sem volt, hogy milyen kurva hideg van Chicagóban, így aztán egy csomó tollat, átlátszó göncöt, szexis tűsarkú cipőt és finom csipkeholmit vittem magammal, hogy legyen mivel elkápráztatom ezt az ismeretlen csodababát.Nem is tudom, pontosan mire számítottam: nyilván olyasvalakire, aki nálam sokkal vadabb, egy bombázóra, aki jóval több szexuális tapasztalattal rendelkezik, mint amit egyáltalán el tudok képzelni.

Állandó örömmámorban úsztam attól, hogy Gram Parsons összebarázkozott velem. Mikor a szerelme gyötrelmeiről énekelt, annyira mélyen átélte, hogy könnyek csorogtak végig az arcán. A Teh Whiskey a Go Go nem volt hozzászokva a cowboyöltönybe öltözött, zokogó férfiakhoz, én azonban kéjelegtem megkínzott déli lelkének minden rezdülésében, és úgy hajladoztam a táncparketten mint egy szomorúfűz. A próbák a Shrine koncertre tovább folytak, a GTO táborán belül bekövetkezett különféle traumák ellenére is.

Egyikünk sem rt még addig dalszöveget, és a dalszövegíró összeröffenéseink inkább véget nem érő bulikra hasonlítottak. Pompás ürügy volt arra, hogy kibeszéljük magunkat, előadjuk bimbózó ötlegteinkket, és megosszuk egymással fantasztikus élményeinket. Olyan volt, mint egy nyolchetes csoportterápia. Még Rodney Bingenheimer is megihletett minket, és írtunk egy dalt a zeneiparban való történelmi jelentőségéről. Lenyűgöző  volt a kitartása, no meg a hatalmas fényképgyűjteménye, amin ő volt látható a legkülönfélébb rocksztárokkal levéve.

SWEETHEART OF THE RODEO                                         Az életem hirtelen negybetűs szenzációvá változott, mikor kioldalogtam a színapdra, ahelyett, hogy én is a nyüzsgő, hullámzó tömegben tüekedtem volna valami jó helyet keresve, a pódiumon virítottam. Noha egész életemben erre a percre vártam, még mindig váratlanul érte énem félénkebb részét. Tök sötét volt, csak a kijáratok fölött lévő halvány jelzőfények mutatták az utat, a színpad nyikorgott a lábujjhegen helyükre osonó GTO-tagok alatt.

Egy darabig átadtam magam az ezt követő sodró fádalomáradatnak, aztán megfogadtam, hogy energiáimat a barátnőimre, a GTO-ra és a színiiskolára koncentrálom. Szorongásaim ellenére, valahol azért derengett, hogy még mindig csak egy tizenkilenc éves lány vagyok, akit megigéz az élet misztériuma. Sparky unatkozott a cukorkaosztályon, és írt nekem egy levelet ugyanerről az érzésről, éppen akkor amikor lelki támaszra volt szükségem. Valami dupla keresztnevű idióta lelőtte Robert Kennedyt, és az a csekély politikai érdeklődés, amit esetleg ki tudtam volna csiholni magamból, eltűnt a ködben széles mosolyával együtt.

Azt gondoltam, hogy talán némi nyugalmat és derűt lelhetek a gyönyörűséges Reneszánsz Búcsúban, melyet Calabasasban rendeztek meg. Csak Erzsébet-kori ruhában, vagy lóháton lehetett bejutni. Varázslatos hely volt az erdő közepén, ahol azt játszhattad, hogy a kirlynő egyik udvarhölgye vagy és ahol szottyas, vajban úszó articsókát lehetett majszolni a fák alatt, vagy a bejárat mellett álldogálni átlátszó Erzsébet-kori csipkeruhában várva, hogy feltűnjön valamelyik elmaradhatatlan, előkelő popsztár, talpig bársonyba öltözve.

A nappaliban heverésztünk, és hallgattuk, ahogy egy baromi mély hangú pasas állandóan ezt a mondatot ismételgeti, míg az embernek egy csomó minden eszébe jutott róla: gyere elő és mutasd meg magad, gyere elő és vágd fel az ereidet, gyere elő és mutasd meg nekem a lelkedet, gyere elő és élvezz bele egy vödörbe, gyere elő, aztán menj vissza. Mikor lezárt a lemez, a tű elkezdett sercegni, úgyhogy egy darabig ezt hallgattuk. ennek nem tudtam különösebb jelentést tulajdonítani, bár megpróbáltam.

Ötös fogat lett belőlünk, s minden eseményre, bulira, koncerre, szexpartira, klubba, bármilyen megmozdulásra kizárólag együtt mentünk. A helyi lányok kezdték utánozni az eredeti összeálltásainkat, melyeket ötven centes apróságokkal egészítettünk ki: csukló és boka köré tekert szalagokkal, csiricsáré selyemvirágokkal, stratégiai fontosságú pontokon elhelyezett csipkedarabokkal, ódivatú alsóneművel, melyeket a ruha fölött viseltünk, óriás kendőkkel, testhezálló kombinékkal, kézzel hímzegtt terítőkkel és időnként egy-egy selyemesernyővel.

________________________________________________1967. augusztus 17........Úszkáltunk, nevetgéltünk, istenien éreztük magunkat és fantasztikusat szeretkeztünk, ami után ő hamarosan elaludt.                                             Augusztus 18......Elmentem a Devan's-ba egy Jimi Hendrix bulira, de mivel Noelt sehol sem találtam, átmentem a szállodájukba, ahol Mich Michellbe (a dobosba) botlottam. Bevonszolt Noel szobájába s ott is maradtam hajnali ötig.

Mire Sparkyval ugyanarra a hullámhosszra keveredtünk, iszonyan másnaposak voltunk és rettegtünk attól, hogy börtöntöltelékek leszünk. Miutá végül, nagy kegyesen megengedék, hogy felhívjuk aggódó anyáinkat, egy kedves, öreg bírónő elé vezettek minkegt, aki három év felfüggesztett dutyival büntetett és fél évig este tizenegyik tartó kimenőt engedélyezett. Ez képtelenség volt! Csak most kezdtünk belejönni az éjszaki életbe és semmi sem kezdődött este tizenegy előtt!

Az Iron Butterfly éppen rázendített az "I Was Taught to Ignore Evil Temptation" /Arra neveltek, hogy ellenálljak a gonosz kísértéseknek/ refrénjére. Ezt a címet kellett volna követnem, amikor kiszúrtam egy jókora csillogó, szalagos magnót az egyik rozoga asztal alatt a táncparkett túloldalán. Valami hozzám hasonló fanatikus őrült  egész a Galaxyig cipelte ezt a masszív szerkentyűt csak azért, hogy megörökítse ezeket az extatikus, felejthetetlen pillanatokat, én pedig tudni akartam, hogy ki az, hogy gratulálhassak az illetőnek.

Pamela és férje, M. des Barres.                                                                                                                                                    Megpróbáltam valamelyest összeszedni magamat, felegyenesedtem a hídból és megkínáltam a vöröshajút egy kis Trimárral, ő inkább azt akarta, hogy távozzak, én pedig arra sem emlékeztem, hogy kerültem oda!

Az Iron Butterfly basszusgitárosa nap közben egy kórházban dolgozott, ahol mindenféle alantas feladatokat látott el. Egyik délután kezébe akadt egy üveg áttetsző folyadék. Gerincérzéstelenítő injekció volt, amit vajúdó nőknek adtak. Véletlenűl beleszagolt és kiderült, hogy az anyag képes azonnal megváltoztatni az ember tudatállapotát, úgyhogy még aznap elemelt belőle több üvegcsét. Véletlenűl épp a Butterfly klubban tartózkodtam, mikor Jerry beállított ezzel a Trimer nevű anyaggal.

A Haight-Ashbury úgy illatozott mint egy  valószinűtlen méretű füstölő pálcika, s én belevetetem magam a békés embveriség e színes forgatagába. A levegő olyan ragacsosan édeskés volt, hogy úgy éreztem, ha véletlenül hozzáérnék valakihez, hozzáragadnék, mint a rágógumi a magassarkú szandálom talpához. Szinte mindenki füvet szívott, de én még mindig úgy gondoltam, hogy az a heroinhoz vezet, ezért mindig elhárítottam, mintha már eléggé be lennék szíva.  Az ottani levegőt belélegezve, ez valószínüleg  így is volt - szinte rá lehetett könyökölni.

Vito elragadó fiúcskája, Godot, egy a tetőn tartott őrült  fotózás közben lezuhant a tetőablakon és három és fél éves korában meghalt. Majd megőrültem a fájdalomtól, de Vito és Szou ragaszkodtak ahhoz, hogy ne adjuk fel aznap esti programunkat. Elmentünk táncolni, és a valaki megkérdezte, hogy hol van Godot, Vito azt mondta: "Ma halt meg." Iszonyúan furcsa volt, de megpróbáltam olyan érzéseket felidézni magamban, mint éreztem Lenny Bruce emlékestjén és végigtáncoltam az éjszakát, s csupán szemem sarkából figyeltem, ahogy Vito és Szou izzadva és üvöltve igyekeztek fájdalmuktól megszabadulni.

Május l........Az álláig felhúzott térdekkel ült, teljesen belemerülve a bömbölős  zenébe, amikor meglátott és felállt, hogy beengedjen. A karjaiba vette a kiscicát, én meg azt kívántam, hogy bárcsak a helyébe lennék. trikó volt rajta meg farmer, és meítláb volt, de felvette azt a fura körültekerős cipőjét, mert egy fellépsére indult, amiről azt mondta, hogy "dögunalom" lesz. Mekínált egy kis tővel, de azt mondtam, hogy köszönöm nem kérek. nyilván azt gondolja rólam, hog egy kis pióca vagyok.

A HABOZÁSNAK IDEJE ELMÚLT MÁR...                                                                                                    What a field day for the heat, A thousand people in the street, Stinging songs and carrying sings,  Mostly saying "Hooray for our side" We've got to stop, hey what's that sound, Everybody look what's goin'down...      (Micsoda parádé a hőségben, Ezernyi ember az utcán, Énekelnek és táblákat visznek, Azt mondogatják "Éljen a mi ügyünk" Meg kell akadályozzuk, hé mi ez a zaj, Nézzen oda mindenki....)                                                                                                                                                    Los Angeles egyik legjobb együttese, a Buffalo Springfield megénekelte a Sunset Strip-i tüntetést.

Kezdtek kialakulni a dolgok.    Az az egy hónap, amíg a Stones érkezésére vártunk, csak még jobban felgerjesztette a vágyamat, hogy ahokat a hatalmas ajkakat a magaméhoz tapasszam. Életemben először, elkezdtem pornó dolgokat írni a naplómba: "Tudom, hogy eljön az a nap, amikor megérinthetem és megtapogathatom őt. Mick, én drága, drága PÉNISZEM!"  Rózsaszín és piros olajfestékkel papírra vetettem sajátos koncepciómat a tökei kinézetéről. Be is adtam Mr. Giffordnak, a rajztanáromnak, modern müvészet házi feladatként, és jelest kaptam rá.

Kibújtam Pam bőréből és Pamela lett belőlem, amitől a Beatles-macák csak kapkodták a levegőt. A lányoknak fogalmuk sem volt, hogy valójában mennyire ráharaptam a piszkos, slampos Stonesra. bobbal való röpke szexuális kapcsolatom kínó, szabados vágyak egész tárházát ébresztette fel bennem, Mick Jagger pedig egy emberi alakot öltött pénisz volt. Bevittem az új lemezeimet és fénylő szexis fotóimat a rock and roll szobámba, ahol a tekervényes tiniélvezet új magaslataira hágtam, a székemen fészkelődve újdönsült, lüktető extázisomban.

_________________________________________________________________________________December l8. ....Soha életemben nem igzattak még ennyire fel, ugyanakkor sosem voltam még ilyen nyugodt, büszke és tisztafejű. Bob nagyon tisztelt engem, úgyhogy nincs miért aggódnom.            ____________________________________________________________________________Írtam egy levelet Linda Beatles-barátnőmnek a csodálatos kapcsolatomról: "Kedves Linda, épp most jöttem rá egy fantasztikus és gyönyörű dologra.

Azt gondoltam, hogy egy igazi kapcsolat biztosan segít a felőtté válásban.Minden nadrágot hordó egyén potenciális jelölt lett, és beléptem a Victory Boulevard-on lév Tini Klubba, remélve, hogy ott majd találkozom álmaim lovagjával. Az összes létező aktuális táncot végigráztam, miközben tanulmányoztam a felhozatalt. Továbbra is szetrettem Paul McCartney-t, de szükségem volt némi fizikai kontatktusra is.                                                                                   _____________________________________________________________________________1964.

Elvittük egymást bulikra és koncertekre, előkelő éttermekben vacsoráztunk Edna néni kertjében, és tökéletlen, liverpooli proli akcentussal örök szerelmet vallottunk egymásnak. este pedig, mind a négy személyt egyszerre alakítottuk, mikor egymás karjaiban feküdtünk, négy pár ajkunkat összeérintve Beatles Szerelmünk Örök jelképeként. Beales szerelmi történekeet írtunk egymásnak, így reggelenként alig vártam, hogy beérjek az iskolába, és végre elolvashassam Paul következ epizódját.

Berontottam a konyhába, magamhoz ragadtam egy hatalmas húsvágó kést, lefeküdtem a konyhakőre, majd Robby fényképét szorongatva hisztérikusan zokogva kijelentettem, hogy szíven fogom szúrni magam. Aztán elég hamar ejtettem az ötletet.                                                                                                                                     FOGADALMAK 1964-RE                                                                                                                             1.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK                                                      SZÍVBŐL JÖVŐ KÖSZÖNET az én édes mamámnak azért, hogy annyi türelemmel és szeretettel volt irántam, mint egy szent, s nem kötötte gúzsba a lelkemet, és az én drága néhai papámnak, aki mindig arra biztatott, hogy ne adjam fel az álmaimat.  Örök hálával tartozom C.Thomasnak /a Clevland gimnázium kreatívirás-tanárának/, Don Van Vlietnak, Vito Paulekasnak, Bob Dyleannek, a the Fab Four együttesnek, a néhai Gram Parsonnak, a néhai brandon de Wilde-nak, Frank és Gail Zappának, és Chuck Weinnek azért, hogy rávezettek a helyes útra.  Imádatom végtelen isteni barátnőim iránt, akik mindig feldobnak és megnyugtatnak: Melanie Griffith, Joyce Hyser, Caterine James, Denise Kaye, rona Levitan, Mercy, Sheri Rivera, Iva Turner és a mindenütt jelenlévő Mrs.

Előszó                                                                           Egészen biztos vagok benne, hogy az olvasók többsége aztfogja mondani, amikor kezébe veszi a könyvet: na tessék, a Cini már megint fölvállal egy kurvát. Bár ez a könyv a már világhírű I'm with the Band címen világsikert aratott, nálunk most jelenik meg magyar forditásban és én csak szerkesztettem, valamint prezentálom.                Igaz, elsősorban magánéletkről, szexuális kapcsolatokról szól, a szerzőnő Pamela des Barres mégis a 6o-as és 7o-es évek "rock-aranykorát" is megismerteti.