Kibújtam Pam bőréből és Pamela lett belőlem, amitől a Beatles-macák csak kapkodták a levegőt. A lányoknak fogalmuk sem volt, hogy valójában mennyire ráharaptam a piszkos, slampos Stonesra. bobbal való röpke szexuális kapcsolatom kínó, szabados vágyak egész tárházát ébresztette fel bennem, Mick Jagger pedig egy emberi alakot öltött pénisz volt. Bevittem az új lemezeimet és fénylő szexis fotóimat a rock and roll szobámba, ahol a tekervényes tiniélvezet új magaslataira hágtam, a székemen fészkelődve újdönsült, lüktető extázisomban. A második nagylemezük második oldalán lévő második szám megvltoztatta az életemet. Mikor először hallottam. orgazmusszerű élményem volt: "Hadd tegyem be, jólesik." Ott ültem a lemezjátszóm mellett, és újra meg újra lejátszottam ezt a sor, egészen addig, amig el nem értem a csúcsra....."Hadd tegyem be", "Hadd tegyem be","Hadd tegyem be"...Mikor ezt lejátszottam George barátnőmnek, Kathynek, ahzt kérdezte:"Mit hadd tegyek be és hova?"  Mindennap rohantam haza az iskolából, hogy együtt lüktethessünk Mickkel, miközben azt énekelte hogy: "Méhkirály vagyok, bébi, engedd, hogy bemenjek." Elkezdtem arról ábrándozni, hogy milyen lenne őt megkaparintani. Az én drágalátós Paulommal sose jutottam a reménykedő fázison túl, de most már volt merszem Micket bokájáig letolt makrokord nadrággal magam elé képzelni. Újdonsült legjobb barátomnak, Victornak, volt egy igazi rocker unokatestvére, aki egy lakókocsiban lakott a sivatagban, és az elképesztő Captain Beefheart Ökörszív Kapitány nevet viselte. Vic jónéhányszor felborzolta az idegeimet ezze az információval, mielőtt meghívott volna Captain Beefheart Magic and  nevű eggyüttesének egy koncertjére a Tini Vásáron a Hollywood Palladiumba.Alig tudtam uralkodni magamon, olyan izgatott voltam.Felvettem az újonnan szerzett nagy, bő korddzsekimet, meg az első Sonny és Cher-féle farmer trapéznadrágomat, majd beugrottam Vic Hudson Hornet-jébe, mintha a szép új világba készülnék. Don Vliet, alias Captain Beefheart, egy rémisztően őrült zseni volt, aki annyira megelőzte a saját  korát, hogy még mindig akad, aki csak most próbálja utolérni. Enyhén szólva kilógott a Negyedik Évi Rendes Tini Vásár környezetéből, ahol az ingyen osztogatott új, Knudsens-féle gyümölcsízű joghurt volt a nagy szám. Míg a tinédzserek teleszemetelték a padlót műanyag kanálkákkal, én azt a férfit bámultam, aki később az egész életemet megváltoztatta. Mikor először néztem holdkóros, kék szemébe /tudtam, hogy tekintetével a legbenső, igazi énemet látja/, éreztem, hogy csak most kezdődik el az életem. Nyers volt és szakadt, ám a tekintete egyenesen az éppen megszületőben lévő egyéniségem legmélyére fúródott, kirántotta a napvilágra, és rászabadította az emberiségre. "Te is el tudod hitetni magadról, hogy gusztustalan különc vagy, és képes vagy  felfordulást okozni pusztán azzal, hogy végigmész az utcán!!!  "  Beefheart közölte velem, hogy a buggyos korddzsekim "frankó" és megkérdezte, hogy "Nem találkoztunk mi már valahol...... biztos vagy benne?" Tudtam, hogy jó nyomon vagyok, és az volt a szándékom, hogy belevetem magam a menő világ addig elképzelhetetlen birodalmába.   Rendszertelenül és ritkán írogattam a fiúmnak, Bobnak, akinek egyre erősebb kétségei támadtak afelől, hogy James Paul és Mamie Paula Martine valaha is a világra jönnek. Biztos vagyok benne, hogy képzeletben legalább a fél gimnáziummal meggyanúsított. Mintegy háromezer mérföldre volt az igazságtól.  Úgy éreztem, hihetetlenűl felvitte az isten a dolgomat.  Beefheart is nagy Stones-rajongó volt, és azt javasolta, hogy menjünk  el egy koncertjükre a Long Beach Arenába. Maga a gondolat, hogy Micket ÉLŐBEN láthatom, teljesen elgyengített, de ezt igyekeztem palástolni, mert nem akartam, hogy Beefheart és az ő Magic Bandje lássák. Victor és én végigálltuk azt a hosszú sort a hemhzsegő tinik között az éjszaka közepétől egészen másnap délelőtt tizenegyik, hogy megvegyük a koncertjegyeket, és közben azt gondoltam, hogy ezek az emberek, akik itt állnak velünk, a legjobb gfejek az egész világon.                                           _________________________________________________________________________1965. április 26. ........Vic felkért, hogy legyek a helyi Beefhearts rajongó klub elnöke! Egymillió lány közül pont engem választott! Azt állitja, hogy emberfeletti lény és hogy a negyedik dimenzióban van. Ki tudja? Akárhogy kérlel is, NEM FOGOK MARIHUÁNÁT SZÍVNI!!! Ma Sigmund Freudot olvasta.                                                                                                                          Május 3.......Egész nap Vixonnal és Paradicsommal lógtam. Olyan jókat röhögünk táplálkozástan alatt. Ők az én mebgereim.   Május 7...... Úgy érzem, mintha én is része lennék Beefheart bandájának, méghozzá elég nagy része. Azt gondolják rólam, hogy egy lökött kis tyúk vagyok, aki belevaló, és jó fej, Don azt mondta: "Bárcsak mind olyan lenne mint te"