15. ...Levegőben....Kábultan és zavartan, hatezer méter magasságban írom ezeket. Tony azt mondta, szeretné, ha vele lennék, mikor "a saját lábára áll". Nem lehet ezt száraz szemmel kibírni. Én meg itt utazom valaki máshoz. Mikor elbúcsúztunk, olyan volt, mintha leszakították volna egy testrészemet, a karomat, vagy valamit. Búcsúzóul azt mondta: "Mindig szeretni foglak."                                                             __            -------------------------------------------------------------------Mikor megláttam a drága Sandyt a repülőtéren, rögtön tudtam, hogy az az érzelemáradat, ami feltört bennem, Tony felé irányult. Úgy szerettem volna, ha szerelmes könnyek szöknek a szemembe mikor egymás felé rohanunk és átöleljük egymást, de a pillanatnyi sokk lassú kínná változott, mikor rájöttem, hogy nem vagyok szerelmes Sandybe. Képtelen voltam kamuzni. Így aztán mikor meglátott, Sandy rögtön tudta, hogy valami gáz van. Ennek ellenére, végigcsináltam a szokásos dolgokat, üldögéltem az alagsori lakásban, rengeteg hasist szívtam, hallgattam hogy gyakorol a gitárján, deng, dong, deng, és délután kettőig aludtam. Noha megdöbbentette, hogy nem árasztom el forró, felhőtlen szerelemmel, azért továbbra is szótlan alázatos hódolóm maradt, s fájdalmas, nagy, barna szemével bebocsátásért könyörgött. Közönyös arckifejezésem mögött szenvedtem saját gonoszságomtól, mert tudtam, hogy éppen a világ egyik legkedvesebb teremtésén ejtek halálos sebeket. Csupán a falon lévő mosolygós, fekete-fehér képemtől kapott némi biztatást. Pokoli volt, de ez nem akadályozott meg abban, hogy összegyüjtsek száz hatpennyst és elrohanjak az esőben, hogy felhívjam az én zamatos kis tinimet a napsütötte Beverly Hillsben.                             _______________________________________________Január 19. ... Fair lenne bármelyikünkkel szemben is, ha tovább maradnék? Nem tudom beleélni magam az ilyen háromszögekbe, ez nem nekem való. Se itt nem vagyok, se ott, SEHOL se vagyok, egy állandó kábulatban élek. Sandy barna szeme Tony zöld szemére vált. Muszáj lesz elmennem, de vajon akkor meg amiatt fogok szenvedni? Ha igen, úgy kell nekem.                     Január 22. ...Tíz liternyi könny után, elmondtam Sandynek, hogy túlságosan meg vagyok zavarodva ahhoz, hogy tovább vele maradja, mire azt mondta: "Most kezdek csak magamhoz térni." AAAAHHHH! Rábeszélt, hogy maradjak még egy pár napig. Biztosan azt reméli, hogy egyszer csak felébred ebből a lázálomból. Hogy tehetek ennyire tönkre egy embert?   _______________________________________________Állhatatlan szívem valaki más után vágyakozott - már csak egy csoda segíthetett rajtam. Egyszerűen képtelen voltam bevallani neki Tonyt, ahhoz persze túlságosan beszari voltam. Szerettem volna felpofozni saját magamat, amiért ennyi szenvedést okozok neki. Sajnáltam, de nem akartam többé a puha steppelt takarója alatt kucorogni a gyertyafényben. A vakszerencse úgy hozta, hogy Gail Zappa felhívott, minthogy épp akkor érkezett Londonba Frankkel, meg két édes kis porontyukkal, Moonnal és Dweezillel. Azt mondta, hogy Frank szeretné, ha meghallgatásra mennék 'A szoprán énekes' szerepére a 2oo Motels című úttörő videofilmjéhez, melyet a Pinewood Stúdióban fognak forgatni. A Csodacsináló meghallgatta gyarló könyörgésemet én meg magamon kívül voltam az örömtől és a hálótól. Megkaptam a szerepet, ünnepélyesen visszaadtam Sandynek monogramos karkötőjét és elügettem Windsorba, ahol életem második Beatles-tagjával találkozgtam. Frank maga írta a 2oo Motels-t, ami egy őrült musical volt a Motersszal való turnézásról - hogy mennyire megőrjítette őket, és hogy milyen eszelős dolgokat műveltek Közép-Amerikában. Ő volt a rendező, ezért felkérte Ringo Starrt, hogy játssza el a Mothers vezetőjének, azaz Mr. Zappának a szerepét. Mikor megérkeztem, Howard bevitt Ringo szállodaszobájába, ahol ott volt egy csomó Mothers, Miss Lucy (aki saját magát alakította a filmben), valamint életem második Beatles-tagja, és a "Boys"-t meg az "Act Naturally"-t énekelték. Együtt dalolhattam a liverpooli Richard Starkeyval, Angliából. Ex-Beatles-barátnőim, Kathy és Stevie azóta valószínüleg hozzámentek két Canoga Park-i undormányhoz, én meg itt havarkodtam Ringo Starral. HA Ha Ha. Keith Moon, a Who őrült dobosa játszotta az apáca sokak által áhított szerepét, Theodore Bikel pedig a nagybátyámat alakította. A jeleneteimet alaposan megvágták, mert Mr. Bikel nem volt hajlandó kiejteni a baszás szót, vagy eltűrni, hogy valaki más mondja neki. Na mindegy. A Mothersek saját magukat alakították, némi abszurd csúsztatásokkal. Az egyik nemrég kirúgott Mothers tagot nem más, mint Wilfred Bramble játszotta volna, aki az  A Hard Day's Night-ban Paul McCarney nagyapja volt, de aztán öreguras fenntartásai közbeszóltak, és ősz fejét rázva, cöcögve eltotyogott az alkonyatba. Ringo jóképű soförje, Martin kapta meg a szerepet, aki odavolt az örömtől, hogy ilyen kivételes körülmények között is Ringo mellett lehet.                                        ______________________________________________Január 29. ... Ma jót beszélgettem Ringoval, olyan kedves ember, teljesen természetes, bármilyen hihetetlen is. elmesélte, hogy Paul beperelte a többi Beatles-tagot, és hogy múlt héten kirúgta őt a házából. Rémes, ismét egy illúzióval kevesebb.                                                        _______________________________________________Az a kecses, tejfehér combú férfi úgy látszik elkúrvult. Én egy mohó, buja újságíró cicamicát alakítottam, és noha rettenetesen lámpalázas voltam, Franknek tetszett amit csináltam. Rózsaszín lencséim mögül imádattal pillogtam rá, és az egészet rémesen komolyan vettem. Mikor éppen nem izzadtam a rejlektorfényben, Markkal, meg Howarddal lógtam, és Keith Moonnal andalogtam a folyosókon, aki őrületével megrengette a világot. Jelenlétével annyira betöltött egy helyiséget, hogy még lélegezni is alig lehetett. Teljesen letaglózott színtiszta őrületével. Apácaruhában rohangált, és mindenkit szentelt konyakkal locsolagatott, amivel állandó szentséges káoszt és röhögőgörcsöket okozott. Ellenállhatatlan volt és veszélyes, valamint szívbemarkolóan szomorú.